Erika, talán 20 éve ismerjük egymást, keresztszemes hímzés köreiből. Időközben gyönyörű munkáidat láttam kötés műfajában, nagyon jól fotózol és….amit végül a hivatásod lett, olyan gyönyörű természetes összetevőkből álló szappanokat készítesz, hogy kis híján megszólalnak! Hogy választottad a sok kreatív tevékenység közül éppen ezt? Hogy kezdődött ez a történet?

Te jó ég, már 20 éve?! A keresztszemes hímzés valóban nagy szerelem volt, és az is marad örökre. Néha átnézem a hímzős szekrényemet, és csak ámulok. A hímzés közben, után jött a kötés (bár már gyerekkoromban megtanultam kötni, de aztán sok évig nem volt kötőtű a kezemben). Akkoriban kezdett nagyon kinyílni a  világ, már nem csak az nlc-s fórum volt, lassan minden elérhető lett az interneten, és én beleszerettem a csipkekötésbe (is), főképp az észt csipkébe és a különleges fonalakba. Azt terveztem, életem végéig minden szabadidőmben csipkét fogok kötni és tervezni, és erre jó előre fel is készültem a felhalmozott fonalmennyiséggel. Akkor már volt néhány szappankészítő is az országban, és én messziről fintorogtam, hogy na ez az, amit én biztos, hogy soha nem fogok kipróbálni. A kémia és én nem igazán voltunk barátok sosem. Aztán, ahogy lenni szokott, az élet közbeszólt. Egy egészségügyi probléma miatt hirtelen ki kellett iktatni mindent az életemből, ami káros lehet, és vásároltam néhány kézzel készült natúr szappant és egy testápolótömböt. Egy este ültem az ágyban, és nézegettem a testápolótömb dobozán a néhány összetevőt, és arra gondoltam, hogy ezt én is meg tudom csinálni. Másnap megrendeltem az alapanyagokat, amíg megérkeztek, bújtam a netet, hogy hogyan is kell ezt elkészíteni. Amikor elkészült, elkezdtem a szappankészítéssel kapcsolatos oldalakat keresni, mert eldöntöttem, hogy jobb lesz, ha saját magam számára inkább én készítem azt is. Akkoriban erről még alig lehetett találni valamit, magyarul talán az indexen volt egyetlen fórum, ott nevelődtünk sokan. Az amerikai oldalakon viszont rengeteg információ volt, ott 30-40 éves hagyománya van a most leggyakrabban használt metódusnak.  Fél évet töltöttem olvasással és tanulással, mire az első szappant elkészítettem. Viszont innen aztán nem volt megállás, néhány héten belül tele volt a lakás szappannal, és én tudtam, hogy ezt csinálni AKAROM. Utánajártam, hogy hogyan lehet legálisan, és elindítottam a műhelyem és a termékek engedélyeztetését 8 évvel ezelőtt.

Ha jól tudom, dolgoztál a Paksi atomerőműben is, tolna megyei lévén. Amikor elkezdted a szappankészítést, volt olyan időszak, amikor még főállásban másutt dolgoztál? Hogy sikerült ezt összeegyeztetned?

Jelenleg is a Paksi Atomerőműben dolgozom főállásban, előkészítő mérnök vagyok, karbantartási területen. Nagyon nehéz összeegyeztetni, de szerencsére nagyon jó munkarendben dolgozom, illetve a férjem is mindenben támogat.

Kiemelném, hogy nem Budapesten élsz, és alkotsz, mégis sikeres vállalkozóvá váltál az elmúlt évek során. Érezted valaha hátrányát a fővárostól való távolságot? Ha igen, hogy sikerült áthidalnod ezt a hátrányt?

Az alapanyagok és csomagolóanyagok túlnyomó többségét külföldről szerezzük be, de amit itthon, azt is online rendeléssel, így ebben soha nem éreztem hátrányát a vidéki létnek. Talán az lehet az egyetlen hátrány, hogy nincs fővárosi üzletünk a termékeink személyes átvételére, de ezt nem is terveztük sosem. A műhelyünkben viszont szívesen fogadjuk az érdeklődő látogatókat.

Az értékesítést milyen csatornákon valósítod meg? Tudom, hogy van webáruházad, és időnként összefuthatunk veled vásárokon is. Üzleted is van? Tervezel?

Igen, van egy webáruházunk, (https://www.benkeerikaszappan.hu/)  és időnként részt veszünk vásárokon vagy rendezvényeken. Nem vagyunk vásározósok, ez csak  néhány kiemelt alkalom évente. Üzletet nem tervezünk, ehhez valóban nagyon vidéken élünk. A fővárosi üzlet pedig felügyeletet igényelne, amire jelenleg biztosan nem jutna kapacitásom.

Lépten nyomon látni, hogy kiveszed a részedet a jótékonysági munkából is, mint például szappanokat adományoztál az idei „slágervírus”. Sokan eljutnak arra a pontra, hogy tenni kéne valami jót, de a legtöbben meg is állnak ezen a ponton. Kérlek oszd meg velünk, hogy miért tartod fontosnak ezt?

Folyamatosan adományozunk, van rendszeres támogatottunk is, és eseti is, részt vettünk pl. a Fogadj örökbe egy ovit akcióban is, amely során több óvodának juttattunk el sok-sok gyerekkézbe való szappant, és valóban, a COVID kezdetén csaknem 100 db szappant adományoztunk a falunkbelieknek. Talán kicsit túlteng bennem a szociális érzékenység, mert nem csak szappant adományozunk, gyakran támogatunk gyűjtéseket is, ha megérint egy történet. Sajnos nagyon sok segítségre van szükség a világban, és jó érzés, ha tudunk segíteni, legyen az egy kis összeg a madármentőknek, egy másik összeg kerekesszékre, egy harmadik egy beteg gyermek kezelésére. Közhely, de adni jó, és én egyszerűen csak segíteni akarok, és boldoggá tesz, hogy megtehetem.

Mostanában csak a szappankészítésben éled ki a kreativitásodat, vagy azért megtartottál más alkotó tevékenységet is a régi kedvencek közül?

Igen, bár a dupla munkahelyem miatt nagyon kevés szabadidőm van, kötni néha szoktam, több megkezdett munka is van a kosaramban. És hát a kertem, arról eddig nem esett szó, kisgyerekkorom óta van virágoskertem, rajongok a növényekért. Szerencsére ők napi néhány perccel is beérik.